MIKOR ÉS MIÉRT METSZUNK?
A kert sohasem kész, a kertész sohasem pihenhet. Ezt az örömteli panaszt szinte mindenki elmondhatja, aki szőlőt, gyümölcsfát, rózsát és díszcserjét ültet, gondoz. A kertészkedő ember még néhány hónapra sem akaszthatja szögre a metszőollóját, mert minden évszakban akad vele dolga. Télen, lombtalan állapotban jól áttekinthetők a növények (mármint a lombhullatók), könnyen eldönthetjük, hogy hol állnak túl sűrűn az ágak, a vesszők, az egymással versengők (a konkurensek) közül melyiket érdemes meghagyni. A száraz vagy beteg koronarészek is felismerhetők, más a kérgük színe és repedezettsége. Kora tavasszal metsszük vissza az ősszel telepített, fagyérzékeny növények vesszőit.
A tavaszi telepítést követően is azonnal metsszünk. A fák és a bokrok fásmetszéséhez legkedvezőbba kora tavasz, pontosabban a rügyfakadást megelőző időszak. Ekkor már túl van a növény a tél és a fagyok megpróbáltatásain. A sérülés, a pusztulás mértéke szemrevételezéssel, vagy rügyvizsgálattal (néhány rügy hosszanti átmetszésével) állapítható meg. A korábbi (téli, tél végi) metszés fagykárosodással fenyeget. Ha a hőmérséklet -5 Co-alá süllyed, a metszést hagyjuk abba, mert a növény a sebeken keresztül fagykárt szenvedhet
Amennyiben O oc alatti hőmérsékleten metszünk, húzzunk kesztyűt, mert a kéz melegétől a fagypont alá hűlt vesszőn fagyfoltok keletkezhetnek. A rügyfakadást megelőző időszak a lemosó permetezés ideje is. Célszerű, ha a permetezésig végzünk a metszéssel. Ezt a legtöbb gyümölcsfaj esetében meg is tehetjük. Kivételt képeznek csonthéjas gyümölcseink (közöttük is elsősorban az őszibarack és a kajszi). Ezek metszését rügyfakadás utánra, pirosbimbós állapotukra időzítsük. A veszedelmes ágpusztulást, ágrákosodást előidéző kórokozók fertőzésének valószínűsége ugyanis ez idő tájt (az ekkor uralkodó hőmérsékleti viszonyok miatt) a legcsekélyebb. Amennyiben csonthéjas fáinkat korábban részesítettük lemosó permetezésben, metszéskor viseljünk gumikesztyűt Ha metszés után permetezünk, akkor a készítmény, illetve a töménység megválasztásában legyünk tekintettel a pirosbimbós állapotra. Rügyfakadás, pontosabban elvirágzás után, de még a hajtásnövekedés előtt metsszük a kora tavasszal virágzó cserjék egy csoportját. (Erről a díszcserjék metszésénél részletesen írunk.) A fenyőkből nevelt élősövényt április közepén, közvetlenül a kihajtás előtt nyírjuk A nyírott sövények gondozása többnyire nyáron esedékes. A fenyők kivételével valamennyi lombhullató és örökzöld sövényt a nyár folyamán legalább egyszer nyírjuk
Erős növekedés, jó erőnlét (kondíció) akár négy-öt nyírást is szükségessé tehet. Nyár derekán a hajtások visszacsípésével leállíthatjuk a fagyérzékeny növények (füge, császárfa, szivarfa) további növekedését. Ezzel elősegítjük, hogy a hajtások megfásodjanak, a fagy ne tegyen kárt bennük. A málna metszése eltér az általánostól. A letermett (és hamarosan el is pusztuló) termővesszőket a szüret után (július végén) haladéktalanul távolítsuk el, mert jelenlétük veszedelmes fertőzések forrása lehet. Új sarjait a tenyészidőben ritkítjuk.
A zöldmetszés ideje -elsősorban a tavaszi fásmetszés kiegészítéseként - a tenyészidőben van. A vezérhajtások egyensúlyban tartását szolgáló vitorla-visszacsípésre a legerőteljesebb hajtásnövekedési időszakban, májusban és június elején kerítsünk sort. A korona szellősebbé tételét, a hajtások jobb beérését célzó hajtásválogatás ideje augusztus és szeptember, amikor a hajtások már félfás állapotban vannak. Ekkor végezzük a levélkoszorúra metszést is. A zöldmetszés idejének helyes megválasztása két okból fontos. Egyrészt, hogy a lombozat eltávolításából eredő jobb megvilágítás kedvező hatása még érvényesüljön. Másrészt, hogy az eltávolított vagy visszacsonkolt hajtásán és környezetében (a leo28 ovélkoszorúban) a szemek már ne hajtsanak ki abban az esztendőben, hiszen azokból csak satnya hajtások fejlődnének, amelyek télen elpusztulnak. A korán fakadó, a téli fagyokra kevésbé érzékeny növényeinket ősszel, lombhullás után is metszhetjük. A ribiszkefélék, a köszméte és a riszméte bokrai t ekkor is ritkíthatjuk.
Fontos, hogy metszésükkel ne várjuk meg a rügyek fakadását, mert a zsenge, sérülékeny hajtáskezdeményeket munka közben leverhetjük, megsérthetjük. Az igen korán fakadó (gyakran már február végén virágzó) mogyorót ősszel kell megmetszeni, mert így nem tehetünk kárt a virágokban.
Forrás:A metszés ábécéje 